Fura, mert kicsit sem vagyok szomor�, vagy kedvetlen, ett�l f�ggetlen�l a versem ragaszkodott a komor hangulathoz; nem engedte mag�t m�smilyenre �rni. Biztos ennek is meg van a maga oka, egyszer megn�zetem a m�veket egy pszichol�gussal. Bizony�ra �rdekes k�vetkeztet�sre jut majd... ^^  (m�s: van m�r 'Ezeket olvasom' szekci�m ill. vari�ltam az 'inlovewithbooks' men�ponton. Tessen minden kedves erre j�r� im�dni/csod�lni/k�r�lrajongani-val� l�togat�m sz�jjeln�z(ni)!;))

Addig is, �m:

***

Szellemvil�g

Foly�kony az id�…

T�n�keny ez nap, nem k�l�nb egy m�sikn�l.

Konck�nt h�zom magammal, s �

B�kly�zott vadk�nt harapd�l.

Foga tompa; az ejtett seb f�j�bb

Mintha ezer kard sz�rna egyszerre - lassan kiv�rzek.

�k hatol az �rbe, nem lesz ez jobb

Sz�raz testemb�l �vatosan kil�pek.

Nincs form�tlan �rzelem,

Ami tov�bb maradna egy kerge rovarn�l.

A gyenge tettet elfojtja a f�lelem

A v�g�llapot stagn�l.

Karomba z�rom a t�n� �lmot

Hitet �breszt mindaz, mit igaznak v�lek.

L�pek l�gyan, csendben – nem vagyok halott.

Sz�z k�ptelen k�pet szellemk�nt �jra�lek…

***

Mert ez a dal/vide� j�rt ma a fejemben: