Szeretkezés Antony Hegarty-val
  
Ma harmadszor mondod, hogy nem kívánsz. Most mégis itt vagy, és engem nézel. Hagyod, hogy kigomboljam az ingedet. Az ujjaim lassan mozognak; nem akarok elkapkodni semmit. Amikor kész vagyok, végigsimítok a mellkasodon mindkét kezemmel. Lehunyom a szemem, úgy érintelek. A bőröm a tiedhez ér; érzem, ahogy olvad a jég…
Megkérlek, hogy énekelj… Halkan, csak nekem. Dúdold a kedvenceimet. Hallani akarom, érezni a leheletedet a fülemen. A hangod még erőtlen, érzem, hogy félsz. Te nem akartad ezt, és még most sem akarod igazán. Mégis eljöttél. Megadod magad, átadod magad. És ezért úgy simogatlak, mint egy megszállott. Finoman, érzékien, de örült fénnyel a szememben. Ezt te nem láthatod; pilláim elfedik a valót – így csak dalolsz. Egyre bátrabban. A dallam egyre tisztább. A kezem egyre kalandozóbb. Olyan terepen járnak az ujjaim, amely még szinte szűz. Nő még nem érintett itt. Legalábbis így nem. Énekelsz nekem, s közben aprókat sóhajtasz. Lassan feloldódsz. Nem hagyom, hogy megállj, nem akarom, hogy elhallgass. A hangod az én élvezetem, a dalod a legtisztább orgazmus. Az én orgazmusom. Mást nem várok, mást nem is akarok. Csak nézni akarlak, míg pihegsz a karjaimban.
Ringat a dallamod. Az érzékeim most tompák, s mégis élesek. Hallak, érzem, miképpen éledsz fel, s miképpen haldokolsz. Mikor elcsuklik a hangod, bíztatlak; ígérem, hogy nem hagylak el, egyre mondom, hogy veled vagyok, veled élek, s veled halok meg. Csak, kérlek, énekelj! Mondd el a legtöbbet, szakíts szét, tipord meg a lelkemet – tegyél a legboldogabb nővé. Ez a tökéletes aktus. A behatolás így sem marad el, a ritmus így is elsodor, a szenvedély felkavar. Kiszolgáltatlak, és kiszolgáltatom magam. Ezt a titkot nem lehet megosztani. Szeretkezésünk elementáris. Látom, mennyire élvezed az előtted álló nő finom mozdulatait. Látszólag nem vagy teljesen meztelen, de az igazság az, hogy lecsupaszítottalak, megfosztottalak mindenedtől. Enyém a hangod, enyém az élvezeted. Másé nem lehetsz. Nem lehetsz így. Nem akarhat ezen a módon sem férfi, sem nő. Bármilyen mélyre hatoljanak is a testedben ezután, az nem lesz ilyen. Milyen is? Kielégítő, tökéletes, földöntúli, éteri, mennyei… Mélybehúzó, ördögi, fájó, szégyenletes, megváltó.
Mindent akarok most. Magamévá tenni téged. Bár azt hiszed, én áldozok, valójában semmi az, amit adok. Te vagy az, aki átad most mindent, aki kiadja magát. Én csak szolgálom a sorsot, csellel ellopom a titkaid.
Végigfektetlek a vérpiros ágytakarón. A kezem úgy cikázik a fenséges hímtagon, mintha mindig is ezt tanultam volna. A legnagyobb gésák is lesnék a tudásom. Szenvedélyem hatalmasabb mindennél. Alig bírsz már dalolni. De nem állsz le. Azt nem hagynám. Simogatlak, csókollak – egyre közelebb a kielégülés. Megkegyelmezek. Elhallgatsz. Pár másodperc az egész. Felkiáltasz. Mintha csak az első ember hangja volna most a tiéd. Az első ember a Földön, aki megízlelte a gyönyört. Sosem lesz vége, ez az eksztázis a mindenség.
A köd csak lassan oszlik – a mennyben járok. Rajtad fekszem félig; mintha mély álomból ébrednék… Nedves a hasad, de nem érdekel. Csak simogatom, érzem, hogy jól esik. Egy darabig nem szólunk. Itt nincs helye a beszédnek. Aztán, halkan a dalomat hallom. Újra kényeztetni kezdesz. De fáradt vagyok. Felemelem a fejem, egyenesen a szemedbe akarok nézni. Úgy kérlek, hogy ne hagyd abba. Soha nem hagyd abba. Ringass el, altass el, maradj itt örökre. Vigyázz rám, védj meg. Védj meg ezer veszélytől. Vonj burkot a hanggal, amelyhez még csak hasonló sincs e Földgolyón…
Dalok Tőle:
Hope there's someone
God with tears
feat. CocoRosie - Beautiful boyz
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
