Mi�rt a v�gy, a k�sztet�s, hogy
messze �rj, hogy meg�rintsd a t�volod� horizont selymes hat�r�t,
hogy fejben konstru�lt zsenikkel versenyezz, amikor
tudod, hogy nem vagy az.
S mindezt csup�n az�rt, hogy megnyerd azt,
amit-akit ekk�ppen nem lehet.
Tudod, hogy csak k�nzod magad,
csak tov�bb, csak el�re - nincs megnyugv�s.
Csup�n m�s vil�gokban van mened�k, egy cseppnyi �n-megsz�n�s, halad�k.
Nem kegyetlen az �let, �n vagyok az, aki nem tud hib�zni,
mert f�l. F�l-f�lek mindent�l, ami �l. Szeress-ragadj meg-birtokolj,
majd engedj sz�rnyalni, hagyj, m�s cs�kja kell. Isten megbocs�t�s�ra

v�gyom. �s mag�nyra. Erd�kre, f�kra, szavakra. Gondolatokra, amelyek

v�gre nem �znek, hanem elringatnak a val�s�g �l�n. �lni akarom az

�lmaimat, felhagyni a harccal, s nem megkapni mindent. A v�gtelen aj�nlja

mag�t, de �n csak kortyoln�k ned�j�b�l - nem b�rom el kond�rja s�ly�t.

Neh�z a fogs�g, teher a szabads�g. M�s kell. De vajon van v�laszt�s?

Filoz�fust ide, kell a v�lasz  - mert hi�ba a sok ember, egy sem mondja

meg, hogy milyen vagyok �n, �szint�n. A t�k�rb�l r�szleteket l�tok,

szemeket, pisze orrot, telt sz�jat, mi t�bb, ajkakat. Sz�p ez, vagy nem?

Ha nem kell eld�ntenem, az a szabads�g. De �gy mi lesz velem, bel�lem -

semmiv� v�lok. Alaktalan ez az �llapot - a felvillan� k�pek csak kifognak

rajtam. Sz�d�t� az �rv�ny, ami mag�val ragadott. �rz�sek h�borg�

tenger�n, s gondolatok kegyetlen vihar�ban teng�d�m apr� ladikomon.

Megmenthet valaki? Foglalkoztat a v�g �s a kezdet - a mi�rt �s a mi

v�gre, de t�ls�gosan kicsi vagyok a nagy titkok megfejt�s�hez. T�r�keny

csecsem�, nem m�s. Feln�ttet j�tszom, karddal vagdalkozom, s�rok �s

nevetek - mint�kat m�solok; nevets�ges j�tszma, amit folytatok. Szerelem

nem szerelem, amely h�fokot m�s h�fok szerint nyer. Akkor m�gis mi a

szerelem? Hormontobz�d�s? Mert azt gondolom, n�ha a szerelem akkor is

szerelem, ha h�fokot m�s h�fok szerint nyer. Rosszul hangzik, mi? - pedig

emberi.
Szeretn�k zseni lenni, vagy legal�bb filoz�fus, hogy t�bbet meg�rtsek

sz�thull� vil�gomb�l. A v�rem m�gis m�sfel� hajt; �r�k �s m�v�szek �lnek

bennem, akik vihart korb�csolnak n�h�ny elhal� szavukkal. A feloldoz�s a

csendben rejlik. A f�nyben. A t�rben. A lopott percekben, azokban a

pillanatokban amelyekr�l te mit sem sejtesz.
Tal�n szeretsz, tal�n nem. A t�bbi puszt�n okoskod�s.

 

 

-�vi-