A Holocaust-filmek mindig sokkal jobban felkavarj�k az embert, mint azt az adott pillanatban gondoln�. Hetek, h�napok, �vek telhetnek el, �s bizonyos eml�kek makacsul megkapaszkodva nem t�g�tanak, nem akarnak elhalv�nyulni eml�keink k�z�tt. A legt�bb film eset�ben a korhat�rok �pp az ilyen traumatikus �lm�nyek k�pz�d�s�t hivatottak megakad�lyozni - a fiatal n�z�k pszich�s eg�szs�ge �rdek�ben. A Holocaust-filmek eset�n "ugyanez" a trauma hovatov�bb k�v�natos, hiszen pont az a c�l, ne feledj�k el azt, ami, mondjuk 60 �vvel ezel�tt t�rt�nt.

A Szavak Titkos �lete a szerb h�bor� idej�n lezajlott sz�rny� n�p�rt�s, k�nz�sok, kiv�gz�sek, terror �ldozatai sz�m�ra pr�b�l eml�ket �ll�tani. Egy 12 �ves seb ez csup�n, m�gis meglep�en gyorsan gy�gyul - legal�bbis azok sz�m�ra, akik annak idej�n a reggeli k�v� mellett olvasgatt�k a h�reket, este munka ut�n kikapcsol�d�sk�nt n�zt�k a t�v�h�rad�t, �s b�rmilyen k�zel is voltak hozz�juk a szenved�k, �gy gondoltak r�juk, mint egy m�sik vil�gra. Igen, ez a film a mi sz�munkra k�sz�lt, akik annak idej�n rugalmasan G�r�gorsz�gba utaztunk Horv�torsz�g helyett, �s odafigyelt�nk, hogy a Szerbi�n �tvezet� �tszakasz biztons�gos legyen. A filmben kedvenc sz�n�szn�nk, Sarah Polley elj�tszik annak a gondolat�val is, hogy Hitlernek igaza lehetett, amikor azt mondta a Holocaust megkezd�se el�tt, hogy ugyan, ki eml�kszik m�r az egymilli� meggyilkolt �rm�nyre? Ki eml�kszik most, 12 �v t�vol�b�l a horv�tok, szlov�nek, alb�nok �s szerbek szenved�seire?

A film irdatlan nagy trag�di�t dolgoz teh�t fel, �m amit a v�sznon l�tunk, az kor�ntsem az, amire a fentiek alapj�n sz�m�tani lehetne. A film ugyanis nem k�ld minket vissza a 12 �vvel ezel�tti "r�gm�ltba", hanem helyette egyetlen t�r�keny l�ny jelenkori �let�t k�s�ri nyomon napjainkban. A v�sznon egy furcsa l�ny, Hanna (Sarah Polley) t�rt�net�t l�tjuk, aki mintha valami teljesen pop-filmben szerepelne, egy gy�rban dolgozik, �s autizmusra eml�keztet� t�neteket produk�l. Szorgalmasan dolgozik, sosem megy el egyetlen nap szabads�gra sem, minden nap ugyanazt eszi, rizst, r�ntott csirk�t �s alm�t, minden nap pontosan �rkezik a munkahely�re, �s minden nap ugyanabba az �res lak�sba t�r haza, ahol t�bb tonna szappant halmozott fel, csak hogy minden adand� alkalommal megmosakodhasson.

A film teh�t kedves-viccesnek indul, �s �rdekl�dve tekint�nk a tov�bbiak fel�. Hann�t egy nap behivatj�k, �s megk�rik, hogy most m�r t�nyleg menjen el szabads�gra, mert a szakszervezet nem b�rja, hogy valaki ennyit dolgozik, szabads�g n�lk�l. Hanna, aki t�k�letes szerb/horv�t akcentussal besz�l angolul, a n�z� r�sz�r�l v�rva v�rt kalandba csap bele, amikor a v�letlen folyt�n elv�llal egy n�v�ri munk�t egy f�r�tornyon, kint a ny�lt tengeren. Itt egy mind pszich�sen, mind fizikailag s�lyos s�r�l�st szenvedett f�rfit (Tim Robbins) kell �polnia. Ekkor tudjuk meg, hogy Hanna n�v�ri k�pes�t�ssel rendelkezik. Az eg�sz f�r�tornyon mind�ssze heten vannak, �s �gy a film pluszban egy nagyon profin kidolgozott sz�ndarab �lm�ny�vel is megaj�nd�kozza n�z�it.

Ott lebegnek a semmi k�zep�n, egy oceanogr�fus sr�c, aki nyilv�nval�an az�rt van itt, �s az�rt sz�molja a hull�mokat, mert a val�s�g el�l menek�l. Egy macho �s meleg p�r, akik szeretnek kareokizni t�rsaik el�tt. Egy romantikus szak�cs, aki mindennap valamely m�s nemzet �tel�t k�sz�ti el, s hozz� a megfelel� �let�rz�st k�zvet�t� zen�t szolg�ltat eg�sz nap. Olyan ez, mint egy �rb�zis, b�r ez a rozsd�sod� f�m�p�tm�ny a fest�i hull�mokkal ann�l sokkal szebb �s izgalmasabb k�rnyezetet k�pez. Apr�s�g csup�n, m�gis feledhetetlen jelenet, amikor az oceanogr�fus elmondja Hann�nak, hogy ha nem sz�moln�nk a hull�mokat, ha nem m�rn�nk a tenger erej�t, m�r ez a torony is biztosan hull�ms�rban fek�dne, mire Sarah Polley azt v�laszolja: "�s az olyan nagy baj volna?".

Egy igaz�n k�lt�i filmmel van teh�t dolgunk. Az el�t�rben lassan elkezd kibontakozni a s�lyos �g�si s�r�lt Tim Robbins (aki r�ad�sul ideiglenesen a l�t�s�t is levesz�tette) �s a titokzatos Sarah Polley (Hanna) t�rt�nete. Tim Robbins, aki mik�zben bar�tj�t pr�b�lta kimenteni a t�zb�l, �letvesz�lyesen meg�gett, most, hogy ott fekszik vakon �s kiszolg�ltatottan, der�s �szt�neinek engedelmeskedve udvarolni kezd a l�nynak, akit nem is l�t. Mivel a l�ny borzaszt� m�rt�kben z�rt, elz�rk�z�, Tim Robbins ann�l jobban szeretn� felder�teni, hogy ki ez a l�ny, ki ez az angyal. Annyit m�r r�gt�n az elej�n meg�rez, hogy sz�ke, b�r ezt a l�ny direkt tagadja. Tim Robbins karaktere (Josef) azt a koreogr�fi�t k�veti, hogy ha � elmond valamit mag�r�l, akkor a l�ny, ha szeretne t�bbet hallani, szint�n mondjon el valamit �nmag�r�l. �gy, mik�zben a l�ny Josef-et gy�gy�tja, folyton mondania kell valamit mag�r�l, vagy hagyni, hogy Josef maga tal�lgasson. Egy k�lcs�n�s gy�gyul�s �s gy�gy�t�s t�rt�net bontakozik ki szemeink el�tt. Akkora nagy a testi �s lelki kavarod�s, hogy nem is tudjuk konkr�tan, ki gy�gy�t �ppen kit.

Amikor Hanna egyszer elmond egy t�rt�netet egy "bar�tn�j�r�l", r�d�bben�nk, hogy ki az, aki val�ban gy�gy�t�sra szorul, aki legink�bb meg�rdemli, hogy valaki v�gre legal�bb megpr�b�lja meggy�gy�tani �t. A terrorb�l, a h�bor� borzalmaib�l nem l�tunk k�peket, "csup�n" a l�ny elmond�s�ra t�maszkodhatunk. Ezek a szavak azonban (szemben a h�rad�k�pekkel) a lelk�nk m�ly�ig hatnak, �s ez�rt nem is javasoljuk, hogy 18 �ves kor alatt b�rki megn�zze a filmet (egy ilyen profi film nem fog csak �gy elt�nni, b�rki megn�zheti 1-2 �v m�lva, amikor m�r elm�lt 18).

Fantasztikus film, egy olyan szem�ly vil�g�ba mehet�nk el vend�gs�gbe, aki m�r hossz� ideje nem k�pes vend�geket fogadni, nem k�pest megosztani semmit a finom lelk�b�l, mert a terror �s a trag�di�k maguk al� temett�k. Ez a szem�ly mag�n bel�l �lt, egy kisl�ny hangj�t hallgatva - nap, mint nap, �lland�an -, ez volt az � �lete, ennek a kisl�nynak a hangja legbel�l. A film k�l�n sz�ps�ge, hogy meg tudja vil�g�tani, hogy Hanna nem csak egy szem�ly. Hanna r�sze egy n�pnek, amely iszonyatos szenved�seken ment kereszt�l, amit a t�v�k�perny�, �s a sok-sok ezer karriert csin�l� fot�s, riporter �s t�v�operat�r nem k�zelebb hozott, hanem csak jobban bevont azzal a p�nc�l kem�nys�g� anyaggal, amit �gy nevez�nk, "minden trag�dia valaki m�s trag�di�ja". Tov�bbi, tal�n minden el�z� �rdem�t is elhom�lyos�t� �rdeme a filmnek, t�rt�nelem-tudom�nyilag pedig �lvonalbeli tette, hogy eml�keztet arra a n�pszer�tlen t�nyre, hogy a h�bor�kban mindig t�bb n� halt meg, mint f�rfi, �s mindig t�bbet is szenvedtek, mint a f�rfiak.

A film, b�r felsz�nre hozza a trag�di�t, �t�tve vele a k�z�ny�nk �s tehetetlens�g�nk p�nc�lj�t, �s b�r pontosan olyan, mint egy nagyon felkavar� Holocaust-film, m�gis egy hat�rozottan kellemes, s�t kifejezetten romantikus film. Amikor Tim Robbins azt mondja, "megtanulok �szni", az b�rmelyik m�sik romantikus film legromantikusabb mondat�t is maga m�g� utas�tja (persze nem rosszb�l). Isabel Coixet rendez�n�, akinek az �let N�lk�lem c. remek �s �rz�keny filmet is k�sz�nhetj�k, ism�t nagyszer�t alkotott, s ha lehet mondani, m�g tov�bb is ment. Most egy finom film l�trehoz�sa mellett egy olyan h�bor� sz�rny�s�geinek is eml�ket �ll�t, melyet m�ris majdnem mindenkinek siker�lt elfelednie. R�ad�sul filmje nem a h�bor�, nem a szenved�s miatt olyan sz�p, mint amilyen, hanem a n�i l�lek tisztas�g�nak k�lt�i bemutat�sa r�v�n. Amikor Oscar-d�j k�zvet�t�st n�z�nk, �rdemes arra gondolni, hogy az ilyen filmek sosem kapnak Oscart - m�r csak az�rt sem, mert egyszerre m�v�szfilm �s spanyol.

Kedves, emberi �s felkavar� dr�ma, s�t, egy romantikus t�rt�net �p�lt a m�lyben kavarg� s�t�t borzalmakra, mint a f�r�tornyok kint a ny�lt tengeren a m�lyben h�z�d� olajmez�kre. A sz�rny�s�gek a m�lys�gb�l csak a rozsd�sod� vas monoton nyikorg�s�ban, vagy a Hanna fej�ben bujk�l� kisl�ny gyerek-hangj�nak form�j�ban bukkannak id�nk�nt felsz�nre, de ahogyan meg�rintik az embert, az �letresz�l� �lm�ny.

Forr�s:http://www.cspv.hu/06/85/lavida/